Európában a reneszánsz idején kezdik el újra alkalmazni. Nem tévesztendő össze a
faberakással. A faintarzia egy olyan művészeti alkotás, amely sík felületű képet
ad. Ez a mai korban különlegességnek számító síkdíszítmény, igen tartós, és
nemes anyagokból készül.
Egyik változata, az amikor az elkészített képet a falra akasztjuk, és
lakásdíszként funkcionál.
Másik változata, az amikor az intarziaképet, bútorok és egyéb lakáskiegészítők
felületének díszítésére használjuk. Ilyenkor, az olcsóbb alapfára, különböző
színű és fajtájú faanyagokból készített intarziákat ragasztunk fel. Amelyek
növelik a bútor esztétikai, és anyagi értékét.
A faintarziához használatos furnérfajták >>>
Egzotikus, és különféle fafajtákból hántolással, vagy gyalulással vékony, kb. 1 mm vékony falemezeket, vagyis furnért készítenek.
1. Kiválasztunk egy képet, majd megfelelő nagyítás, vagy kicsinyítés után
megtervezzük a fa rajzolatokat, és kiválasztjuk a színeket.
2. A kiváló minőségű alapfurnérra, rárajzoljuk indigó segítségével a képet.
3. Az alapfurnérból intarziakés, szike segítségével, kivágunk a vonal mentén egy
darabot.
4. A furnérlapon levő kivágott lyukat ráhelyezzük, a képrészlethez választott
furnérra. A szike hegyével nagyon pontosan körbekarcoljuk, majd kivágjuk.
5. A helyére illesztett furnérdarabot ragasztópapírral rögzítjük. A
ragasztópapírt az intarziakép színére kell felvinni, mert a lap másik fele kerül
ragasztásra.
6. Így járunk el a rajz minden részletével, nagyon pontosan, és precízen.
7. A kész lapot ráragasztjuk a bútorlap megfelelően előkészített felületére.
Száradás után a ragasztószalagot eltávolítjuk és a száraz felületet finom
csiszolópapírral átcsiszoljuk , majd lakkozzuk, politúrozzuk.
Ha érdemesnek találja a honlapunkat, mások érdeklődésére, kérjük a plusz gombbal jelezze.
Köszönjük!
Megosztás Twitter-en Tweet
Faipari Vállalkozás
Lakkozáskor 30%-nál több szárazanyagot tartalmazó filmképzőt viszünk fel a
munkadarab felületére. Ezért a lakkokkal rövidebb idő alatt lehetséges a
kívánt rétegvastagság kialakítása, mint a politúrokkal. A lakkok
felhordásának művelete is egyszerűbb.
A lakkok csoportosítása. A lakkokat alapanyaguk és felhasználási területük
szerint csoportosíthatjuk.
Felhasználásuk szerint lehet bútorlakk, csónaklakk, autólakk, padlólakk
stb.
Alapanyaguk szerint vannak olyan lakkok, amelyek természetes eredetű
gyantákból és olyanok, amelyek műgyantákból és cellulózból készülnek.
Intarziához cellulóz származékot (nitrolakk), vagy műgyantalakkot
(poliészterlakk) használhatunk. Ezek közül a nitrolakk az intarziára
nehézség nélkül kézzel is felvihető.
Nitrolakk felvitele kézzel. A nitrolakk zselatinált lakkgyapotot,
műgyantát, lágyítót és oldószereket tartalmazó lakk. Elsősorban a
faiparban használatos nyers vagy pácolt díszes fatárgyak lakkozására.
Filmjének jó tulajdonságai: gyorsan száradó, tartós, rugalmas, víz-,
benzin- és gyengén saválló.
A felvitel technológiája. Csak megfelelően előkészített, letisztított,
olajfoltoktól mentes felületet szabad nitrolakkal bevonni. Ha az az
előírás, hogy csökkentett fényű (selyemfényű) felületet állítsunk elő,
akkor a nitrolakkot nitróhigítóval kell felhígítani, utána egy-két
rétegben ecsettel a tárgyra felhordani. Kisebb darabok lakkozása mártással
is történhet. A teljes száradás után a munkadarabot finom csiszolópapírral
át kell csiszolni, és portalanítani.
A kézzel nitrólakkozott felületet végül politúrral át lehet dörzsölni.