Az ipari költségszámítás feladata, az iparos által készített, vagy készítendő munkadarab termelési, önköltségi és eladási árának részletes kiszámítása.
A helyes ipari költségszámítás vagy árszámítás (kalkuláció) az iparos boldogulásának egyik tényezője, ennek elhanyagolása anyagi károsodásra és tönkremenésre vezethet.
Kétféle költségszámítást különböztetünk meg, ú.n. előzetes költségszámítás (költségelőirányzat) és utólagos költségszámítást (árszámítás).
Előzetes költségszámítást (költségelőirányzatot) akkor készítünk, mikor a megrendelő egy munka darabnak az árát akarja tudni, mielőtt az elkészült volna.
Az előzetes költségszámítás a lehetőség szerint nagy gonddal és részletességgel készüljön és pedig méretezett rajz után. Mert ha a költségszámítás nem rajz után, csak úgy találomra készül, az árszámítás nem lehet pontos. Ha nagyon magasra vesszük az árat, a rendelés reánk nézve elveszett, ha alacsonyra vesszük az árat, úgy anyagi károsodás érhet.
Utólagos költségszámítást a munka elkészülte után készítünk és pedig azért, hogy meggyőződjünk arról, mennyiben volt helyes az előzetes költségelőirányzat. Ezen utólagos árszámítást a munka folyamata alatt történt feljegyzéseinkből állítjuk össze.
Ha egy munka elkészítése előtt előzetes költségelőirányzatot készítünk, és mikor elkészült, utólagos árszámítást, a kettőnek az összege között nem szabad nagy különbségnek lenni. Mert ha sokkal több a költségelőirányzat, mint az utólagos árszámítás, akkor a rendelőt csaltam meg, ha pedig sokkal kisebb, akkor magamat rövidítettem meg. Már pedig a jó iparosnak éppen ezt a két eshetőséget kell legjobban kerülnie.
A költségszámítás a következő tételekből áll:
ú.n.
1. anyagok (faanyag, segédanyagok, félgyártmányok — kellékek) árából;
2. munkadíjak (padmunka, gépmunka, külsőmunka);
3. üzemköltségek (regie, rezsi);
4. vállalkozói díj, vagy haszon).
Ha érdemesnek találja a honlapunkat, mások érdeklődésére, kérjük a plusz gombbal jelezze.
Köszönjük!
Megosztás Twitter-en Tweet
Faipari Vállalkozás