Lakkozás
Lakkozáskor 30%-nál több szárazanyagot tartalmazó filmképzőt viszünk fel a munkadarab felületére. Ezért a lakkokkal rövidebb idő alatt lehetséges a kívánt rétegvastagság kialakítása, mint a politúrokkal. A lakkok felhordásának művelete is egyszerűbb.
A lakkok csoportosítása.

 Lakkok. A XX. század első felében megkülönböztettek olajlakkokat, gyanta- és szeszlakkokat, politúrokat, és nitrocellulóz lakkokat. A lakk nem illóanyag (gyanta, cellulóz-nitrát, száradóolajok) oldata illó szerves oldóanyagokban. A lakkok megszáradva összefüggő, fényes bevonatot (hártyát, filmet) adnak.

 

Olajlakkok. Az olajlakkok sok száradóolajat tartalmaznak. Az olajok mellett fő alkotórészeik a gyanták, a száradó anyagok és az oldószerek. Az olajok közül legfontosabb a lenolaj és a faolaj.L

AKKBENZIN + STANDOLAJ + OLVASZTOTT GYANTA (250 fokos) + SZÁRÍTÓ = KÉSZTERMÉK

 Az olajlakkok részben fizikai, részben kémiai úton száradnak. A gyanta- és szeszlakkok (műgyanta-szeszlakkok, politúr, nitrolakk) kizárólag fizikai úton száradnak az oldóanyag elpárolgása következtében.
Az olajlakk úgy készíthető, hogy előbb megömlesztik a gyantákat, majd hozzáadják a felmelegített olajat, és a keveréket még egyszer 280...300 °C-ra hevítik. Ezután hozzáadják a szárítóanyagot (szikkatívot) és lehűlés után az oldószert (ilyen, pl. a terpentinolaj, a lakkbenzin).
Az olajlakkok nagy hátránya, hogy feltétlenül pormentes helyiségben kell velük dolgozni. A legtartósabb felületet a lassan száradó lakkok adják. Ha túl sok a lakkban a szárítóanyag, a lakk minősége rossz lesz.


Szeszlakkok. A szeszlakkok oldóanyaga alkohol, a lakkanyag, pedig alkoholban oldódó természetes vagy műgyanta (pl. sellak, kopálgyanta, kolofónium stb.). A szeszlakkok gyantatartalma 40...50%. A szeszlakkok előnye, hogy gyorsan száradnak, hátrányuk, hogy túl ridegek, és nem adnak tartós felületet. Vannak bágyadt spirituszlakkok, amelyeket úgy készítenek, hogy viaszokat, paraffint és különféle oldószert adnak hozzá.

A gyanta- és szeszlakkok gyantatartalma lényegesen kisebb, mint az olajlakkoké, így az olajlakkok 50...80%, a sellakoldatok 2 10% gyantát, a nitrolakkok 10. .35% cellulóz-nitrátot tartalmaznak.

 

Az olaj és a gyanta viszonyához képest megkülönböztetünk zsíros és sovány lakkokat. A zsíros lakkok gyanta/olaj aránya kb. 1 :2 vagy ennél több, pl. 2:3. A sovány lakkok gyanta/olaj aránya kb. 2:1.

Más lakk kell a belső és más a külső térben végzett munkára, ill. elhelyezett tárgyra. Belső munkára gyorsan száradó, nagy gyantatartalmú, sovány lakkokat használunk.

A külső munkára való lakkok nagy olajtartalmú, nehezen száradó, zsíros lakkok. Ilyenek, pl. a viharlakk, a kocsilakk és a csónaklakk. A csónaklakkok szódaálló lakkok, és sok faolajat tartalmaznak. Az olajlakkok úgy száradnak, hogy az oldó és hígító anyaguk elpárolog, és a visszamaradó gyanta, valamint száradóolaj-oldat oxidálódik. Az olajlakkokat aszerint, hogy hány óra alatt lesznek porszárazak, 4, 4, 8 stb. órás lakkoknak nevezik. A sovány lakkok teljes száradása is több napot vesz igénybe.