Poliészter lakkozott felület csiszolása és polírozása

A poliészterrel öntött vagy szórt munkadarabokat a csiszolás előtt gondosan vizsgáljuk át, és az esetleges javításokat még csiszolás előtt végezzük el. A folytonossági hiányok, a kráterek, benyomódások kijavítása úgy történik, hogy a hibás helyen a felületet 8-as (240-es) csiszolópapírral megcsiszoljuk — eltávolítjuk a parafin réteget —, ezután ezt a helyet 20% edzővel kevert poliészterrel becsöpögtetjük.
Ha a pácolt felület is megsérült (ez főleg furnérozásra vonatkozik), az átcsiszolt felületet megfelelő óvatossággal pácolással javítjuk. A pácolás után azonban meg kell tartani az előírt száradási időt, és csak ez után kerülhet sor a poliészterrel történő csöpögtetésre.
Ha az öntéssel lakkozott felület annyira hibás, hogy azt javítani nem lehet, akkor a poliészter réteget a felületről el kell távolítani, és újból önteni.
A poliészter réteg eltávolítása a legegyszerűbben forró vasalóval végezhető. A felületet átvasaljuk, majd a felengedett poliészter réteget spatulyával óvatosan lehúzzuk.

Csiszolás. A poliészterezett felületeket 20—24 m/s csiszolószalag-sebességgel csiszoljuk. A nyomógerenda nyomását 0,1 kp/cm2 állítjuk be.
Az öntött felületek csiszolását 8-as (240-es) szemcsefinomságú csiszolópapírral kezdjük. Az első csiszolás célja az, hogy a felületen levő durva paraffin réteget eltávolítsuk. A 8-as papír után 6-os (320-as) finomságú csiszolópapírral csiszolunk. A 6-os papírral a felület teljes simaságát kell elérni. Ez azt jelenti, hogy a felületen sem kráterek, sem poliészter-hiányosságok nem lehetnek. Ezután a csiszolás után azonban a felület még kisebb karcolásokat mutat. Ezeket a karcokat szüntetjük meg a következő csiszolással, amelyhez F 40-es (400-as) szemcsefinomságú papírt használunk. Ezt a csiszolást addig folytatjuk, amíg a felület teljesen sima, bársonyos lesz.

A csiszolandó munkadarabot úgy helyezzük az asztalra, hogy a csiszolószalag a furnér szálirányával, intarzia esetén a furnérok többségének rostirányával, párhuzamos legyen. Csiszolás közben a gép kocsiját egyenletesen úgy mozgatjuk, hogy a nyomógerenda nyoma nehogy hullámos felületet hagyjon. A csiszoláskor ügyeljünk arra, hogy a lakkréteg sehol, a széleken se kopjon át.
Ha ugyanazon a helyen hosszabb időn át tartósan csiszolunk, vagy a felület széle felé erősebben koptatunk, ez a poliészterréteg felmelegedését okozhatja és esetleg a felülettől való elválását. Indokolt tehát a csiszolás közben a legnagyobb óvatosság.

Alapfényezés (vöröspasztázás) automatikus hengerpolírozóval. Az új fényezőhengert azért, hogy a csiszolókréta jobban tapadjon, alapfényező pasztával kenjük be. Ezt követően a polírozandó alkatrészt felerősítjük a munkaasztalra, majd a gépet beindítjuk.
Alapfényezés közben a hengert időközönként csiszolókrétával be kell dörzsölnünk. Ha a henger száraz, a fényezendő felületet csiszolófolyadékkal locsoljuk.
Az alapfényezést addig kell folytatni, amíg a felületről a csiszolópapír nyomai el nem tűnnek.
Felfényezés (fehérpasztázás), fényezőszalaggal. A szalagcsiszológéphez alkalmas fényezőszalag végtelenített, erős, impregnált vászonanyagra, mint futófelületre ragasztott.

 A poliészterrel fényezett felületeken előforduló hibák okai
A poliészteröntés alkalmával vagy a lakk megkeményedése után a felületeken különböző hibák keletkezhetnek. Ezeknek az okai részben anyaghibákra, részben pedig a technológiai utasítások meg nem tartására vezethetők vissza. A leggyakrabban előforduló hibák és okai a következők:
Öntés után az anyag nem terült el egyenletesen. A hiba oka vagy az, hogy a környezet hőmérséklete magas volt, vagy az, hogy az előírtnál több aktív alapot alkalmaztunk;
A poliészter nem köt meg (nem keményedik meg). A hibát vagy a felület szennyeződésében, vagy abban keli keresni, hogy kevés aktív alapot vittünk fel;
az öntött felületen „kráterek" képződnek. A jelenséget az okozhatja, hogy a fa- vagy a relatív légnedvesség az előírtnál nagyobb volt, vagy pedig az, hogy a felületen zsír- vagy olajfolt, M. csiszolatpor maradt.
Az öntött felületek kiszürkülnek. Ennek a hibának az okát a megengedettnél nagyobb fanedvesség-tartalomban, a fényezendő felületen maradt zsír- vagy gyantanyomokban, vagy abban kell keresni, hogy a poliésztert túlzottan vastag rétegben vittük fel;
Zavaros, nyugtalan, narancshéjhoz hasonló felület. A hiba oka az, hogy a poliészter vagy a munkahely hőmérséklete az öntés alkalmával meghaladta a 30°C-ot.