Lakkok, pácok, vegyi anyagok

  Felületkezelő anyagok

A legelső   Felületkezelő anyag amit használtam a nitrólakk volt. azóta is használom, bár egyre ritkábban, ugyanis megismertem a korlátait. Minőségileg sokkal jobb tulajdonsággal rendelkező lakkokat ismertem meg az évek alatt. Miért, használom mégis a nitrólakkot, mert nagyon egyszerű a használata, gyorsan szárad, egyszerű felkenni. Viszont a nitrólakknál is , tapasztalható, az a technológiai lemaradás, amit a szakemberek, a II. Világháború óta éreznek. A barkácsáruházak polcain, csak egyfajta nitrólakkot árulnak, azt is úgy, hogy parkettaalapozó. Azt az információt terjesztik, hogy eu. szabvány miatt nem gyártják a nitró lakkot. Külföldi gyártóktól eközben, széles választékban be lehet szerezni, olcsóbban mint a magyar gyártásút.
Nem óhajton látogatóimat filozófiálásommal terhelni ( bár egy mesternek, a dolgok mögé kell látni, nem szabad elhinni az első információt, mert az tévútra vezeti a szakembert).
Azért tartom ezen ismeretek tudását fontosnak, mert amikor, egy felületkezelő anyagot szeretnénk beszerezni, s az eladó azt mondja: sajnos megszünt, a gyártása, mert...; Akkor mindenkinek meg keresni azt a helyet ahol az adott anyag beszerezhető, vagy amivel helyettesíthető. A jobb oldali oszlopban felsorolok, néhány általam látogatott (nagyrabecsült) beszerzési helyet.

Oldó- és hígítószerek
Alifás szénhidrogének
Aromás szénhidrogének
Alkoholok
Észterek
Ketonok
Gyári keverékhígítók, és Oldószer keverékek
Lágyítók, szárítók
 

A Felületi bevonatok segédanyagai:
 

Oldó- és hígítószerek:

A filmképző anyagok oldására használt oldószerek szerves vegyületek, amelyek a különböző filmképzőket úgy oldják fel, hogy nem lépnek velük vegyi reakcióba. Nagyon fontos, hogy párolgási sebességük a filmképzők felvitelénél alkalmazott gyártástechnológiával megfeleljen. Túl gyors párolgás a kezelt felületeket annyira lehűti, hogy azon a vízgőz lecsapódik, ami a filmképző kifehéredését okozza. Ha viszont a párolgás túl lassú, akkor a film száradása igen hosszadalmas.
A hígítószerek önmagukban nem oldják a filmképzö anyagokat, de oldataik hígítására felhasználhatók.
Az oldó- és hígítószerek általában tűzveszélyesek és gőzeik mérgezőek.
Az ismertebb oldó- és hígítószerek egyes anyagoknál, mint oldószer, más termékeknél, pedig mint hígítószer használható.
A faiparban használatos oldó- és hígítószerek a következők:

Alifás szénhidrogének:

Nyílt láncú szerves vegyületek.

benzin;
Lakkbenzin. Víztiszta, színtelen, benzinre emlékeztető szagú folyadék. Jól oldja a különböző olajokat, kencéket és egyes lakkokat. Tűzveszélyes, egészségre ártalmas anyag.
petróleum a hőre keményedő lakkok hígítószere.
Terpentin. Sárga színű, jellegzetes szagú folyadék, jól oldja az olajokat, viaszokat és egyes gyantákat. Gyúlékony, tűzveszélyes anyag.
 

Aromás szénhidrogének:

Zártláncú szénhidrogének benzol származékok. mindent oldanak, de rendkívül veszélyes anyagok. Hatásfokuk a bennük található benzol mennyiségével arányos.
 

Benzol. Víztiszta, színtelen, kellemes aromás szagú folyadék. Vízzel nem, de alkohollal, éterrel minden arányban keveredik. Kitűnően oldja a zsírokat, olajokat, gyantákat és a legtöbb lakkot. Tűzveszélyes, egészségre ártalmas oldószer.
Toluol. Benzolra emlékeztető, de kellemetlenebb szagú, színtelen folyadék. Lakk oldószer keverékben kerül felhasználásra. Tűzveszélyes, kevésbé mérgező, mint a benzol.
xilol;
tetralin és dekalin;
Széntetraklorid. Színtelen, édeskés émelyítő szagú nehéz fajsúlyú folyadék. Vízben oldhatatlan, alkoholban elegyedik. Kitűnően oldja a zsírokat, egyes gyantákat és lakkokat. Nem gyúlékony és gőzei sem azok. Az egészségre erősen ártalmas, ezért elővigyázatosan kell használni.
 

Alkoholok:

Metilalkohol (faszesz). Víztiszta, színtelen folyadék. Vízzel, más alkohollal minden arányban elegyedik. Igen mérgező. A szervezetbe jutva kis mennyiségben, vakságot, nagyobb mennyiségben halált okoz. Jó oldószer, azonban éppen mérgező tulajdonsága miatt csak elvétve használják. Tűzveszélyes anyag.
Etilalkohol. Víztiszta, színtelen folyadék. Az összes természetes gyantákat és éterikus olajokat jól oldja. Tűzveszélyes.
Butilalkohol. (Butanol.) Színtelen, átlátszó, kellemetlen szagú folyadék. Vízzel nem elegyedik minden arányban. A cellulóz nitrát alapanyagú lakkok kitűnő oldószere. Tűzveszélyes, egészségre ártalmas anyag.
Denaturált szesz. Az ipari etilalkoholnak denaturáló anyagokkal (piridin, fa- szesz) élvezeti célokra alkalmatlanná tett keveréke. Színe: víztiszta, átlátszó, legfeljebb gyengén színeződött. Jellegzetes szagát a denaturáló anyag okozza. Felhasználható, mint a sellak és sok műgyanta oldószere, továbbá különböző cellulózlakkok hígítószereként. Gőzei huzamosabb ideig tartó belélegzéskor bódító hatásúak. A bőrfelületeket szárítja, ekcémát okozhat. Tűzveszélyes és az egészségre ártalmas.
 

Észterek:

Etil acetát. Színtelen, illékony, kellemes frissítő szagú folyadék. Kiváló oldószer, nemes oldószernek is nevezik, de magas ára miatt önmagában ritkán használják. Főleg a cellulózalapú lakkok oldószereként kerül felhasználásra. Tűzveszélyes, egészségre ártalmas folyadék.
Amilacetát. Színtelen, kellemes szagú folyadék. Nemes oldószer. Főleg cellulózalapú lakkok oldószere. Tűzveszélyes, egészségre ártalmas anyag.
 

Ketonok:

Aceton. Színtelen, aromás szagú, gyorsan párolgó, csípős ízű folyadék. Vízzel, alkohollal korlátlanul elegyedik, gyanták, olajok, cellulózalapú lakkok oldószere. Tűzveszélyei és az egészségre ártalmas.
Ciklohexanon, Gyengén sárgás, jellegzetes aceton szagú, lassan párolgó oldószer.
Jó oldószere a cellulózalapú lakkoknak, a gyantáknak és az olajoknak. Kis mennyiségben alkalmazva megakadályozza a nitrolakkok kifehéredését. Tűzveszélyes.

Gyári keverékhígítók, és Oldószer keverékek:

Különböző felhasználási célokra megfelelően összeállított oldószerkeverékeket hoznak forgalomba. Ezek közül hazai viszonylatban a „Mavesol" típusú oldószerkeverékek a legjelentősebbek. Ilyenek pl. az „S" oldó és a nitrohígító.

Általános nitrohígító (gyors)
nagy tisztaságú hígító, és nitrocellulóz és NC kombinációs lakkok hígítására alkalmas 20-22 C-fokig.

Cell. Speciál -  gazdaságos nitrohígító
Speciál alacsony tisztaságú gazdaságos hígító. NC anyagok hígításához, szórással történő felhordás esetén alacsony környezeti hőmérséklet mellett.

S-oldó
Az S-oldó kifejezetten festékek eltávolítására alkalmas agresszív maratóanyag. Felületkezelő anyagok hígítására nem alkalmas.

Nitrohígító extra

Body 700 Festék eltávolító szer
Az opalizáló viszkózus folyadékot vigyük föl a felületre, majd legalább 1 órán keresztül hagyjuk hatni, hogy az eltávolítandó réteget jól feloldhassa.

Supralux Gemini hígító

Supralux H-400 észter hígító

Észter hígító
Nitro hígító helyett használva a festék lassabban szárad

Univerzális parkettlakkhígító
Aromás szénhidrogének, acetátok és alkoholok keveréke.

Lakkbenzin hígító
Kencék, olajfestékek, levegőn száradó alkidgyanta kötőanyagú festékek és lakkok hígítására alkalmas.

Lágyítók, szárítók

A lágyítók általában kis molekulasúlyú, meghatározott összetételű szerves vegyületek, vagy nem száradó növényi olajok, esetleg gyanták. Különböző filmképzőkhöz adagolva, a felületeken kialakult filmréteget rugalmasabbá teszik. A faiparban használt lágyítóknak főleg a cellulózalapú lakkoknál van jelentőségük. A lágyítónak jól összeférhetőnek kell lennie a filmképzővel és oldószerével, a felületre felvitt film réteget tartósan rugalmassá és ellenállóvá keli tennie.

Fontosabb lágyítószerek:
Dibutilftalát. Színtelen és szagtalan, semleges, vízben gyakorlatilag oldhatatlan, az összes oldószerekben jól oldódik, más lágyítókkal jól elegyedő folyadék.
Trifenilfoszfát. Fehér, kristályos, szagtalan anyag. Szeszes oldószerekben jól oldódik, vízben oldhatatlan. A cellulóznitrátot jól lágyítja.
Tri-krezolitfoszfát. Színtelen, szagtalan olajszerű folyadék. Vízben gyakorlatilag nem oldódik.
Kámfor. A legrégebben használt lágyító. Jellegzetes szagú, fehér kristályos anyag. Vízben oldhatatlan. A cellulóz nitrátot jól lágyítja.