Pácok, pácoldat készítés,
pácolás munkaeszközei:
Pácolás: bőséges felhordás, felesleg letörlése, szárítás.
A fafeldolgozó-iparban pácolásra legnagyobb mennyiségben a földfestékek
csoportjába tartozó ún. diófapácot — vagy más néven kasszeli barnát —,
kátrányfestékeket, fémsókat, vagy kettős pácokat és a viaszpácokat
használjuk. Ezeken kívül ismeretesek még a növényi pácok és a füstölő
pácok, de ezeket ma már nem használják.
A diófapácot nedves, lignites barnaszénből állítják elő. A kibányászott
barnaszenet szárítják, szódaoldattal kilúgozzák, majd őrlik. Forgalomban
ilyen őrölt alakban kerül.
A diófapácot forró, lágy esővízben vagy desztillált vízben oldjuk fel,
legfeljebb 10%-os töménységben (1 liter víz + 100 gramm száraz diófapác).
Oldásához üveg, porcelán, műanyag vagy hibátlan zománcozású edényt
használjunk. Oldás után a pácot 24 órát pihentetjük, majd sűrű selyem,
vagy műanyag szitán átszűrjük. A pácoldat így önmagában csak lágy fák
pácolására alkalmas. Keményebb fafajokhoz — a mélyebb beszívódás érdekében
— a pácoldathoz lúgos kémhatású anyagot (szódát, hamuzsírt,
szalmiákszeszt) adagolunk (szódából, hamuzsírból maximum 1%, a
szalmiákszeszből 10% adagolható). Ezeket az anyagokat azonban csak
közvetlenül felhasználás előtt szabad a pácoldathoz keverni. Egyes
esetekben a színhatás fokozására kálium-bikromátot is adagolhatunk a
páchoz. A kálium-bikromátból előzőleg 5%-os vizes oldatot kell készíteni,
és ilyen oldott állapotban lehet a pácoldathoz önteni.
A felületek szakszerű elkészítése után következik a pácoldat felvitele. Ez
a művelet a tulajdonképpeni pácolás.
A pácolásra kerülő alkatrészeket a munkaasztal mellé készítjük, majd
egyenként a munkaasztalra helyezett posztóval bevont lécekre rakjuk. A
pácolásra kerülő alkatrészeken vasalások nem lehetnek, mert a fém a
pácoldat színárnyalatát megváltoztatja.
Az alkatrészek felületére szivaccsal, vagy rövidszőrű kefével bőségesen
kell a pácot felhordani és egyenletesen eloszlatni. A pácoldatot
rostirányban kell a felületre felvinni, nehogy keresztcsíkozott legyen. A
fel nem szívódott felesleges pácot a felületről puha kefével vagy
szivaccsal távolítjuk el. A bütü felületeket pácolás előtt a munkadarab
színtónusának összhangja céljából vízzel eresztjük be. Ha az alkatrész
mindkét oldalát pácoljuk, úgy először a belső, majd a külső felületen kell
a műveletet elvégezni. Az alkatrészek éleit a lapfelületekkel egyszerre
kell pácolni.
Pácolás után a felületeket száradni kell hagyni, majd a száradás után
átkefélni és a pácoláskor felhúzódott szálakat — egész finom, 150-es
szemcseszámozású csiszolópapírral — lecsiszolni. A művelet általában
kihagyásra kerül, mert a pácot könnyen kicsiszolhatjuk a felületről, és
foltos lehet. A csiszolás után
keletkezett csiszolóport a felületről el kell távolítani.
Baleset-elhárítási előírások: felületek fényezéshez való előkészítései — a pácolás — az alkalmazott anyagok mérgező hatása miatt lehet baleset okozója. Ezért a különböző vegyi anyagokat tartalmazó üvegeket lássuk el az üveg tartalmát feltüntető címkékkel és mérgezőanyag esetén „méreg" jelzéssel. Ne tartsuk ezeket a folyadékokat boros, sörös címkéjű üvegben, mert véletlen balesetet okozhatunk.
Ha érdemesnek találja a honlapunkat, mások érdeklődésére, kérjük a plusz gombbal jelezze.
Köszönjük!
Megosztás Twitter-en Tweet
Faipari Vállalkozás